Szakszolgálati engedély (szakszó)

A szakszolgálati engedély a pilótajogosítvány – illetve tágabb értelemben a repülőszakmával kapcsolatos összes engedély – hivatalos megnevezése. A repülési zsargonban röviden „szakszó”-nak hívják (a továbbiakban: engedély). Megszerzéséhez elengedhetetlen feltétel a repülőorvosi vizsgálat alkalmas minősítése. A pilótáknak illetve a repülésben dolgozóknak kortól függően egyre gyakrabban kell ilyen vizsgálaton résztvenniük. A pilóták engedélyét felszállósúly, repülőgéptípus, repülőgépmotorok száma, repülési körülmények és repülési feladatok szerint kategorizálják. Minden repülőgépfajtához, legyen az aerostatikus (hőlégballon), vagy aerodinamikus merevszárnyas (vitorlázó és motoros repülőgép), illetve forgószárnyas (helikopter), külön kategóriavizsgával és – az elvégzendő feladatok szerint – az adott repülőgépre konkrét típusvizsgával kell rendelkeznie a pilótának és a kiszolgálószemélyzetnek, szerelőknek egyaránt. A hivatalos megnevezés szerint a magáncélú repülésekhez a „PPL”, azaz a Private Pilot Licence szükséges, amely engedélytípus további kategóriákra van osztva.

2012. április 8-án az Európai Unióban – így Magyarországon is – hatályba lépett a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelmények és igazgatási eljárások rögzítéséről szóló 1178/2011/EU európai bizottság rendelet (Part-FCL)[1], aminek következtében azóta Magyarországon is az Európai Unió egész területén elfogadható szakszolgálati engedélyt bocsátanak ki. (A légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről szóló 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet[2] és a hajózó személyzet képzéséről és szakszolgálati engedélyéről 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet[3] csak a nemzeti jogosításokra maradnak érvényben ideiglenes jelleggel, a Part-FCL[4] teljeskörű bevezetéséig.

1 Szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó

fogalmak

1.1 Engedélytípusok

A szakszolgálati engedély szükséges a repülésben tevékenykedő összes szakember számára, tehát például a műszaki személyzet, az irányítók, az üzembentartók, utaskísérők, stb. mind-mind csak a képesítésüknek megfelelő engedély birtokában végezhetik a munkájukat. Az engedély részletesen meghatározza a tulajdonosa számára végezhető feladatokat. Többféle szakszolgálati engedély kategória létezik, mind merev, mint forgószárnyú légijárművekre. Ilyenkor az engedély típusát annak rövidítésével, a légijármű-kategóriát a mögötte zárójelben lévő betűjelzéssel különböztetik meg. Így például a PPL(A) – repülőgépekre érvényes magánpilóta szakszolgálati engedélyt jelent, a CPL(H) helikopterekre érvényes kereskedelmi szakszolgálati engedélyt, a PPL(B) – ballonokra érvényes magánpilóta szakszolgálati engedélyt.

  • korábban SPL – Student Pilot License, azaz növendék (tanuló) pilóta szakszolgálati engedély, az első egyedülrepülésekhez szükséges. Feltétele: elméleti tananyagból tett sikeres vizsga. Ez ma már nincs, a növendék-pilótának egy érvényes orvosi minősítést és az adott repülésre való felhatalmazást kell magánál tartania az FCL.045 pontja szerint.

  • LAPL – Light Aircraft Pilot License. A Part-FCL FCL.105 pontja szerint “A repülőgépre vonatkozó LAPL engedélyesének jogosultságai parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki a legfeljebb 2 000 kg engedélyezett felszállótömegű egymotoros, dugattyús repülőgépek és/vagy motoros vitorlázó repülőgépek esetében, ha azok legfeljebb három utast szállítanak, vagyis a légi jármű fedélzetén négy személynél több egyidejűleg soha nem lehet.
    Ez kiterjed minden legfeljebb 2 tonna felszállótömegű repülőgépre, vagyis az UL-ekhez is LAPL engedély lesz szükséges.

  • PPL – Private Pilot License. Magánpilóta szakszolgálati engedély. A Part-FCL FCL.205.A pontja szerint A PPL(A)-engedélyes jogosultságai a nem kereskedelmi célból üzemeltetett repülőgépeken vagy motoros vitorlázókon parancsnokpilóta vagy másodpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki, azonban repülésoktatásért vagy vizsgáztatásért a PPL engedélyes részesülhet díjazásban.

  • CPL – Commercial Pilot License. Kereskedelmi szakszolgálati engedély. A tulajdonosa jogosult az LAPL- és a PPL-engedélyes összes jogosultságainak gyakorlására, a parancsnokpilóta vagy másodpilóta-feladatkör ellátására bármely, a kereskedelmi célú légi fuvarozáson kívüli üzemeltetésben alkalmazott légi járművön, valamint parancsnokpilóta-feladatkör és másodpilótai feladatok ellátására a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, bármely egypilótás légi járművön, az FCL.060 pont szerint.

  • ATPL – Airline Transport Pilot License. Légitársasági pilóta szakszolgálati engedély. Az ATPL engedélyes jogosult mindarra, amire az LAPL, a PPL és a CPL-engedélyesek, valamint parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a többpilótás kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légi járműveken. Tehát légitársaságnál a kapitánynak ATPL-el kell rendelkeznie, az első tiszt rendelkezhet ATPL-el, illetve CPL-el is, ha az ATPL(A) elméleti vizsgáját teljesítette az FCL.720.A szerint.

  • Repülőgép műszaki személyzeteknek (szerelők, műszerészek) a 2042/2003/EK európai bizottsági rendelet III. függeléke (Part-66) szerinti műszaki szakszolgálati engedéllyel kell rendelkezniük. Ilyen engedélyt a 2042/2003/EK Rendelet IV. függeléke (Part-147) szerint minősített oktató szervezeteknél lehet szerezni, 3-5 éves (körülményektől függ) gyakorlat után. A gyakorlati követelményeket a Rendelet 66.A.30 pontja tartalmazza.

1.2 Jogosítások

  • SEP (Single Engine Piston) – egymotoros, dugattyús repülőgép osztályjogosítás. Ez érvényes minden egymotoros dugattyús hajtóművel felszerelt légijárműre, a szakszolgálati engedély típusa szerint. Lehet szárazföldi vagy vízi repülőgépekre is osztályjogosítást szerezni.

  • MEP (Multi Engine Piston) – többmotoros, dugattyús repülőgép osztályjogosítás. Ez érvényes minden többmotoros dugattyús hajtóművel felszerelt légijárműre, a szakszolgálati engedély típusa szerint. Mint a SEP esetén, ezt is lehet szárazföldi, vagy vízi repülőgépekre megszerezni. A tanfolyamhoz legalább egy PPL szükséges, valamint 70 óra parancsnokként repült idő.

  • SET (Single Engine Turbine) – egymotoros, gázturbinás repülőgép osztályjogosítás.

  • Éjszakai látvarepülési (NVFR – Night Visual Flight Rules). Ez további 5 óra repülésoktatás éjszaka, legalább 3 óra kétkormányos repüléssel (oktatóval), egy legalább 50 km-es útvonal repüléssel, valamint legalább öt egyedüli leszállást éjszaka, az FCL.810 pontjának megfelelően.

  • Műszeres repülési (IR – Instrument Rating). Ezzel a jogosítással műszeres körülmények (IFR) közötti biztonságos repülést tanulják meg. Az IR tanulás előfeltétele min. 50 óra útvonalrepülési tapasztalat, és éjszakai repülési jogosítás az FCL.610 pontja szerint. A tanfolyam része egy elméleti tanfolyam (ha valakinek ATPL elméleti vizsgával rendelkezik, az elméleti tanfolyam alól mentesül, bizonyos körülmények esetén a 3. függelék szerint.) A műszeres jogosítást külön meg lehet szerezni egy ill. többmotoros gépekre is.

  • HPA (High Performance Aircraft) – nagy teljesítményű repülőeszköz. Ezek vezetéséhez min. 200 óra, CPL engedély, műszeres jogosítás (IR), az ATPL elméleti vizsgák letétele szükséges az FCL.720.A szerint

  • Aerobatic (Műrepülő) jogosítás – legalább egy PPL, a szakszolgálati engedély megszerzése után 40 óra repülési tapasztalat a feltétele, az oktatás öt óra műrepülést foglal magában az FCL.800 pontja szerint.

  • Towing (Vontató) jogosítás – legalább egy PPL, a szakszolgálati engedély megszerzése után 30 óra ill. 60 felszállás. A tanfolyam 10 gyakorlórepülést tartalmaz az FCL.805 pontja szerint.

  • Mountain (Hegyvidéki) jogosítás – Egy hegyvidéki repülést végző szervezetnél elvégzett tanfolyam, a feltételeket az FCL.815 tartalmazza.

  • Test (Berepülő) jogosítás – repülési tesztek elvégzésére jogosít. Legalább CPL engedély a feltétele, valamint műszerjogosítás (IR). Minimun 1000 óra repült idő, ebből 400 óra parancsnokként, az FCL.820-nak megfelelően.

1.3 Oktatói jogosítások

Az oktatói jogosítások szabályozását a Part-FCL J. alrésze tartalmazza. Ezek az alábbiak:

  • FI – Flight Instructor (Repülésoktató). Az FCL.915 szerint betöltött 18. életév, PPL szakszolgálati engedély, CPL elméleti vizsgák (LAPL oktatása esetén nem feltétel), min. 200 óra repült idő, amiből 150 óra parancsnokként, egy legalább 540 km-es útvonal, két leszállással. Ezután az oktatói tanfolyam 30 óra repülés, az FCL.930.FI pont szerint.

  • TRI – Type Rating Instructor (Típusoktató). Adott típus oktatására jogosított oktató. A követelményeket az FCL.905.TRI pont szabályozza.

  • CRI – Class Rating Instructor (Osztályjogosításoktató). Adott osztályjogosításra (SEP, SET, MEP) feljogosított oktató. A követelményeket az FCL.905.CRI pont szabályozza.

  • IRI – Instrument Rating Instructor (Műszeresjogosítás-oktató). Műszerjogosításra jogosított oktató. A követelményeket az FCL.905.IRI pont szabályozza.

Még több a tudásbázisból:

REPÜLŐORVOSI VIZSGÁLAT

MEGNÉZEM >>>

  • Farkashegyi Reptér

     

     

     

    következő 4 nap

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Üzenetküldés

    Az üzenetet sikeresen elküldtük, köszönjük!
    Az üzenetet még nem tudtuk elküldeni, kérjük, ellenőrizd, hiányzik-e adat, majd próbáld újraküldeni. Köszönjük!

    Űrlap elküldése